2016. január 19., kedd

Valódi Önismeretről, Önfelnevelésről, Hiányról, Érett Személyiségről



A nagy fordulat egy ember életében:
"nekem mi jut?" helyett: "mi fakad belőlem?"
S ez elég ahhoz, hogy a bentről-fakadó
fényes legyen és folyton tisztuló.
(Weöres Sándor)

A mai instant kultúránk elhiteti velünk, hogy mindent elérhetünk, mindent megkaphatunk, minden jár nekünk. Ez nem így van. Ezt azok hiszik el, akik nem felnőttek és nincs valós önismeretük. Akik a pszichológiai hiányaikból származó érzelmi fájdalmukat csodavárással és a „szebb, jobb, teljesebb jövő” keresésével próbálják orvosolni. Az „önfejlesztés” és „spiritualitás” útján járókra ez szinte kivétel nélkül igaz. Ki mikor veszi észre, hogy nyakig benne van. (Részletes cikk erről itt: A spirituális elkerülésről.)

Tapasztalatom szerint VALÓDI önismerettel és önfelneveléssel érdemes foglalkozni. És akkor sokkal "kevesebbel" is beérjük, megérkezünk az életünkbe, elégedettek leszünk, és azokba a dolgokba fektetjük az energiáinkat, melyekbe tényleg érdemes.


Mikor jutott eszedbe utoljára, hogy MEGÁLLJ egy kicsit? Volt már olyan, hogy teljes egészében megérkeztél az életedbe? Úgy, ahogy az éppen van, a kis tyúkszarosságával, problémáival, kihívásaival? Vettél már részt úgy valaha az életedben, hogy épp nem VALAHOVA MÁSHOVA akartál volna eljutni? Találkoztál-e valaha az elveszettségeddel, reménytelenségeddel, sebezhetőségeddel?

Teremtsél, vonzzál, tűzzél ki célokat, valósítsd meg az álmaidat, változtass, legyél sikeres, bármit elérhetsz, bárki lehetsz, minden lehetséges, csak rajtad múlik, tudd meg a titkok titkát, szabadulj meg a negatív gondolataidtól, szabadulj meg a negatív érzéseidtől, szabadulj meg az egódtól, írd át a korlátozó hitrendszeredet, engedd el a múltat, élj a jelenben, ébredj fel, világosodj meg, szeress feltétel nélkül, szeresd önmagad, stb. stb.

Hú, még a fejem is belezsongott, ahogy ezt a listát írtam.

KI akarja, KI vágyja, KI hiszi el mindezt? Kinek van arra szüksége, hogy ezeket az előírásokat kövesse, dogmaként magáévá tegye, célként tűzze ki maga elé?

Nagyon leegyszerűsítve: annak, aki benned HIÁNYOSNAK, NEM ELÉG JÓNAK, NEM MEGFELELŐNEK HISZI magát.

Az élet nagyszerűségének része, hogy ez különböző mértékben mindannyiunkkal így van. Úgy tűnik, Emberként ez a „hiány” az indíttatásunk. Kicsi gyerekkorunkban beazonosulunk valamelyik alap ún. hiány-énbe, illetve ezek kombinációjába. Rengeteget írtam erről a blogon, de úgy érzékelem, érdemes újra és újra elővenni a témát. Mert mindennek ez az eredője. Az, akinek MEGTANULTUK MAGUNKAT, ELHITTÜK MAGUNKAT. A legjellemzőbb hiány-identitások:

  • Gyenge/Kicsi/Kevés/Tehetetlen vagyok
  • Nem vagyok szerethető
  • Nem vagyok megfelelő/Elfogadhatatlan vagyok/Értéktelen vagyok
  • Nem vagyok elég (jó, szép, okos, tökéletes)
  • Nem érdemlem meg/Nem vagyok méltó/Értéktelen vagyok
  • Nem vagyok fontos/Nem figyelnek rám/Nem vesznek figyelembe
  • Tökéletlen vagyok/Hibás/Selejtes vagyok
  • Nem vagyok teljes/egész/Hiányos vagyok
  • Alkalmatlan/Képtelen/Életképtelen vagyok
  • Lúzer/Csődtömeg/Sikertelen vagyok
  • Egyedül vagyok/Kirekesztett vagyok
  • Elutasított/Eldobott/Elhagyott vagyok
  • Védtelen/Sebezhető vagyok/Kiszolgáltatott vagyok/Nem vagyok biztonságban
  • Áldozat vagyok/Elnyomott/Kényszerített/Erőszakolt vagyok
  • Senki vagyok/Láthatatlan vagyok/Észrevehetetlen/Jelentéktelen vagyok
  • Idegen/Más/Kívülálló vagyok
  • Rossz vagyok/Bűnös vagyok

Amíg ezek az alapvető hiányén-azonosulások a helyükön vannak, az életünk különböző területein dugják ki a fejecskéjüket. Amíg bármilyen módon is „hiányosnak/nem megfelelőnek/nem teljesnek” hiszem magam, addig mindent ez fog vezérelni az életemben. Folyamatosan ennek a hiánynak a betöltését fogom keresni, ráadásul még nem is tudok róla. Ennek a szűrőjén keresztül fogok mindent hallani és érteni. Azért végzem majd az önismereti munkámat, azért tanulok új technikákat, azért meditálok, jógázom, fejlesztem magam, hogy egyszer majd „elég jó/teljes/tökéletes” legyek.

Elképesztően furmányos és észrevétlen formákban tud ez megjelenni, s ezért lehet fontos egy tapasztalt, külső megfigyelő, aki segít felderíteni, miben lehetsz elakadva. Sok évnyi tapasztalatomból állíthatom, hogy MINDENKI el van akadva a saját hiányában valamilyen szinten. És nagyon fájó tud lenni, amikor valaki szembesül azzal, hogy mi is motiválta és tartotta fent az akár több évtizedes kemény „önmagán munkáját” és keresését.

Vagyis, érdemes olyan módon önmagad felé fordulni, ami ezt az alapvető hiányérzetet oldja fel benned. Attól, hogy ezt olvasod és akár még észre is veszed magadban, semmi nem fog változni, csupán egy újabb hiedelem, elképzelés lesz benned. Scott Kiloby Élő Önvizsgálatain kívül én még nem találkoztam olyan eszközzel, ami szisztematikusan és érdemben foglalkozik az én-érzetünk GYÖKERÉVEL. Az ÉÖ-t én nem is módszernek, hanem egy olyan egyszerű eszköztárnak tartom, ami az ELME és az ÉRZELMI RENDSZER legalapvetőbb jellegzetességeivel ismertet meg.

Mivel a hiány-ének ún. ÉRZELMI SEBBEL nőttek össze, folytonos elmenekülésre késztetnek minket, hiszen az érzelmi seb megélését, begyógyítását nem tanultuk meg. Minderről sokat írtam már korábban a blogon. (Olvasd el: A legfontosabb és legegyszerűbb kulcs az életedhez.  A cikk végén több érzelmekkel, érzésekkel kapcsolatos bejegyzés linkjét is megtalálod.)

Mostanra az egész ÖnMunka eszköztárat úgy állítottam össze, hogy megélni, megtapasztalni segítsen. Az egyéni konzultációk ezért nagyon fontosak az Alapcsomagban, mert azokban a folyamatokban végig tudlak kísérni, benne tartani az érzésekben, amikor kimenekülni akarnál. Így biztonságot kezdesz el találni a testedben. Gyönyörűséges, amikor ez végre megengedődik valakinek, és zsigerileg felismeri, hogy egész életében ETTŐL menekült. Az érzéstől, ami épp a testében zajlik. És igen, az érzés lehet fájdalmas, kellemetlen, és ezért szükséges a rendszeres gyakorlás. Gondolj bele, hány éve gyakorolod a nem-érzést, elfojtást, elkerülést, önzsibbasztást. Türelmes, kíváncsi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy valami ÚJAT TANULHASS MEG. Mintha egy teljesen új nyelvet tanulnál, ennek időre van szüksége.

Amíg alapvetően hiányosnak érzékeled magad, addig teljesen ki vagy téve annak, hogy újabb és újabb „csodamódszerek” és „csodatanítók” áldozatává válj. Úgy fogod érteni a szavaikat, olyannak fogod látni a megnyilvánulásaikat, mintha ők valami olyat tudnának, olyasmi birtokában lennének, ami neked nincs. Tehát eleve a hiányodra apellálnak, még ha nem is feltétlenül tudnak róla. És aztán újabb és újabb szinteket és kurzusokat járhatsz be, melyeknek a végén majd már végre eljutsz „oda”. Hova? Ráadásul hiányból hajlamosak vagyunk dogmatikussá is válni bármilyen módszerben, megközelítésben, és kritika nélkül elfogadunk belőle mindent: az válik az új hitrendszerünkké. És már megint csak észre sem vesszük.

Aztán, ha mégsem kapjuk meg a „tanítótól” vagy a „módszertől” azt, amit ígért és amire befizettünk (vagyis a hiányérzetünk betöltését, bármilyen formában jelenjék is meg), akkor továbbállunk. Még mindig hiányból, sőt ekkor tán egy még mélyebb hiányból, mert lehet, hogy azt a következtetést vontuk le, hogy „ez mindenki másnak megy, csak nekem nem”. Ugyan úgy értjük a „sikertelenségünket”, mint amiért eredetileg nekiindultunk: hogy velem van valami baj.

Mindezt még az is erősíti, hogy pszichológiai értelemben sem nőttünk fel. Nem tudtunk érett, felnőtt személyiségekké cseperedni, ki milyen okokból és mértékben. Ebből kifolyólag aztán a kapcsolatainkban sem felnőttként működünk, hanem 2-3-5-10 stb. éves gyermekként. Izgalmas, amikor két hároméves összekerül egy párkapcsolatban. Vagy a munkahelyen. J

Összegyűjtöttem azokat a számomra alapvetően fontos és természetes készségeket, melyeket mindenképp érdemes elsajátítani és gyakorolni, mert lényegileg változtatják meg az élethez való hozzáállásunkat, az önmagunkhoz és másokhoz való viszonyunkat. Az ÖnMunka eszköztárában ezek nagy részével foglalkozunk:

  • AZ ÉRZELMEIM ÉS ÉRZÉSEIM TUDATOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁLÁSA, ÁTÉRZÉSE

  • A SZÜKSÉGLETEIM ÉS VÁGYAIM FELISMERÉSE ÉS SZABAD KOMMUNIKÁLÁSA

  • VÉLEMÉNYEM, NÉZŐPONTOM TUDATOSÍTÁSA ÉS SZABAD KOMMUNIKÁLÁSA – A MÁSIK EMBER VÉLEMÉNYÉNEK, NÉZŐPONTJÁNAK MEGHALLGATÁSA, ELFOGADÁSA – A ’LEHET MÁS A VÉLEMÉNYÜNK’ GYAKORLÁSA

  • AZ ÉN-HATÁRAIM MEGHÚZÁSA

  • AZ EGÉSZSÉGES AKARAT FELISMERÉSE ÉS KINYILVÁNÍTÁSA

  • ÖNRENDELKEZÉS, AUTONÓMIA, KOMPETENCIATUDAT, DÖNTÉSHOZATAL FEJLESZTÉSE

  • A MAGAMRÓL ÉS MÁSOKRÓL SZÓLÓ GONDOLATAIM FELISMERÉSE ÉS MEGKÉRDŐJELEZÉSE az életünk egyik legfontosabb készsége, amit sehol nem tanítanak meg nekünk. Megkérdőjelezni annyit tesz, mint tudatosulni arra, hogy valakiről, valamiről vagy önmagunkról épp mit gondolunk, hiszünk, feltételezünk, aztán megállni egy pillanatra, és feltenni azt a nagyon egyszerű kérdést magunknak, hogy "Teljes bizonyossággal TUDHATOM-E, hogy amit épp hiszek, az tényleg úgy van?" Tapasztalatom szerint az ÖSSZES emberi konfliktus oka a megkérdőjelezés hiánya, annak a készségnek a nem gyakorlása, hogy felülvizsgáljuk, mi is történik egy helyzetben VALÓJÁBAN, és milyen elképzelések, értelmezések vetülnek rá arra, ami épp történik. A legártatlanabb, legszeretetteljesebb élethelyzetek tudnak így a pillanat tört része alatt tönkre menni, kapcsolatok megszakadni, emberek egymástól eltávolodni. Miközben az egész egy FÉLREÉRTÉS.

  • ANNAK A TUDATOSSÁGA, HOGY NEM VAGYOK AZONOS A GONDOLATAIMMAL ÉS AZ ÉRZÉSEIMMEL, HANEM KÉPES VAGYOK EZEKET MEGFIGYELNI ÉS ÁTENGEDNI, és nem ők határoznak meg engem.

  • MEGÉRKEZÉS ÉS MEGPIHENÉS A JELEN PILLANAT MEGTAPASZTALÁSÁBA – AZ ÉRZÉKEK HASZNÁLATÁNAK ÉS A LÉGZÉS ÁTÉLÉSÉNEK AJÁNDÉKA

  • TESTTUDATOSSÁG

  • KOMMUNIKÁCIÓ A TESTEMMEL, ANNAK JELZÉSEIVEL, TÜNETEIVEL

Amennyiben ezeknek az alapvető készségeknek a fejlesztésével, az elméd és érzelmi rendszered működésének megismerésével szeretnél foglalkozni, nem pedig továbbra is menekülni és csodát várni, látlak szeretettel az ÚJ,INTEGRÁLT ÖNMUNKA ALAPCSOMAGON, melynek során megismerkedünk Scott Kiloby Élő Önvizsgálatainak, Byron Katie Munka-módszerének és egy Belső Gyermek Gyógyítása folyamatnak az alapjaival.

A blog korábbi bejegyzéseit itt kezdtem el összegyűjteni, érdemes olvasgatni.



2015. november 26., csütörtök

„Csak Ezt Ne Kelljen Éreznem!” - Bevezető Audio Előadás az Érzelmekről és az Érzésekről



„Nagyon mély hatást gyakorolt rám Andi előadása. Magával ragadó az a belső meggyőződés, ahogyan saját példáját, közvetlen megélését is feltárva adja át a személyes életében szerzett tapasztalatait. Az Emberségünkkel (az érzéseinkkel, testi érzeteinkkel, az Életszagú/ízű mindenféle megéléseinkkel, a jövő-menő gondolatainkkal) való bensőséges, kíváncsi, felszabadító, gyógyító találkozás lehetőségét kínálja nekünk. Több mint három éve élek ezzel a lehetőséggel, és Szívvel-Lélekkel ajánlom megismerésre. Mióta ízlelgetem, alapjaiban változik, tágul a világlátásom, egyre többször fordul elő velem, hogy hálás szívvel mondok köszönetet az életem minden pillanatáért. és egyre gyakrabban tudok a lelkem legmélyéből igent mondani arra, ami éppen van.” (Mayer Móni)

Mikor éreztél bele utoljára a testedben zajló érzésekbe? Mit szoktál tenni akkor, amikor félelem, szorongás, szomorúság, szégyen, vagy más „negatív” érzelem, illetve a hozzá kapcsolódó testi érzet bukkan fel a testedben? Amit mindannyian megtanultunk az az, hogy NE ÉREZZÜK ezeket. Rengeteg címkével, ítélettel, értelmezéssel látódtak ők el születésünk óta, emiatt pedig folyamatosan menekülünk tőlük. Nagyon leegyszerűsítve: folyamatosan menekülünk az Élettől. Következményként pedig folyamatosan jó érzéseket kergetünk. Emiatt sosem tudunk megérkezni az aktuális pillanatunkba, mindig van ellenállni-, küzdeni-, harcolni-, megváltoztatni valónk. Így pedig "csak" annyi történik, hogy kimaradunk abból, amit életnek hívunk.

Ha szeretnél megérkezni az Életedbe, figyelmedbe ajánlom ezt a kb. 40 perces előadást, amit Domján Andrea meghívására tartottam egy Agykontroll találkozón, úgy 150 fős közönség előtt. Szerintem érdemes meghallgatni, nagyon alapvető témákról beszélek benne, sőt rövid gyakorlatokat is végeztünk, amiket Te is megcsinálhatsz.

Az előadást erre a linkre kattintva hallgathatod meg, illetve a feljövő képernyőre jobb egér gombbal kattintva le is töltheted:



Ha még mélyebbre merészkednél magadban, várlak szeretettel az Aktuális ÖnMunka Tanfolyamokon:

1. Tanulj meg ÉREZNI: 2-napos Érzelmi Öngyógyító Alaptanfolyam (Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag) 2016. január 30-31. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapcsomagba

2. KÉRDŐJELEZD MEG! - Byron Katie Munka-módszere Alapcsomag, 2016. január 23-24. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapcsomagba

3. A Sebzett Belső Gyermek Szégyenének és Bűntudatának Gyógyítása, Tematikus Kurzus, ÖnMunka haladóknak, hamarosan beépül az új Alapcsomagba. Részleteket itt találsz, klikk ide.



2015. november 10., kedd

A Spirituális Függőségről (Plusz az összes függőséges bejegyzés listája)



Az évek alatt rengeteget foglalkoztam már a blogon a függőségek témájával. A spirituális kereséssel, spirituális elkerüléssel és a spirituális függőséggel is. A mai bejegyzés végére összegyűjtöttem az összes ilyen témájú bejegyzést, érdemes lehet végigböngészni őket, ha bármilyen függőséged van. Ha pedig úgy hiszed, hogy neked olyan nincs, akkor szinte biztos, hogy csupán még nem ismerted fel, milyen működésed kényszeres, függőségszerű. Például a spirituális függőség nagyon szépen el tud rejtőzni, ezért is osztom meg Adyashanti erről szóló írását az Üresség tánca című könyvéből. Ha új vagy itt a blogon, semmit se ítélkezésként értékelj, amit olvasol. Olyan jelenségekről és működésekről beszélek, írok, idézek, melyek mindannyiunkat érintenek, kit ilyen, kit olyan formában. Célom ezeknek a működéseknek a tudatosítása, illetve annak a megosztása és megmutatása, hogyan is lehet egy teljesen más minőségű életet élni, ha minden működésünkkel szeretettel, barátságban találkozunk, nem pedig kiirtani akarjuk őket. (Aktuális ÖnMunka tanfolyamok)

És akkor Adyashanti szavai:

„A spirituális kereső bizonyos nagyszabású élmények és felismerések hatására könnyen függővé válhat. Spirituális függőséget azok a spirituális élmények alakíthatnak ki, amelyek a drogokhoz hasonló eufóriával töltenek el. Ahogy eléred ezeket az élményeket, egyre többet és többet akarsz belőlük. A spirituális tapasztalásnál nem létezik erősebb drog a világon. Ennek a fajta függőségnek az intellektuális összetevőjét az a meggyőződés adja, amely elhiteti veled, hogy ha ezek a tapasztalatok folyamatosan veled maradnának, akkor a jó érzés, az eufória sem múlna el. Épp úgy működik, mint a morfium. Megkapod belőle az első adagot a törött karodra, és ezt gondolod: „Istenem, ha folyamatosan kaphatnék belőle, az élet még a legrosszabb körülmények között is elviselhető volna.” Az elme a spirituális tapasztalatokra is gyakran alkalmazza ezt a mintát. „Ha sikerülne megőrizni ezt az élményt, az maga lenne a szabadság” – képzeli róluk.
És hamarosan olyan állapotba kerülsz, amely nem sokban különbözik egy egyszerű alkoholistáétól – azzal a különbséggel, hogy ő legalább tisztában van a problémájával, hiszen az alkoholizmus kulturálisan nem elfogadott dolog. A spirituális függőségben szenvedő azonban meg van győződve arról, hogy neki nincs problémája, mivel az ő részegsége különbözik minden egyéb részegségtől. Sőt úgy gondolja, az élet értelme épp az, hogy az ember folyamatosan ebben a spirituális részegségben legyen. „Megvolt, és most elveszítettem. Szükségem van rá. Jaj, istenem, nincs meg” – valahogy így forognak egy függő eszének a kerekei.
A mi kultúránkban a szenvedélybetegeket általában szánalomra méltónak tartják. Nem így a spirituális világban, ahol sokszor azt tanítják, hogy a spirituális függőség nem hasonlít más függőségekhez.
Ha beleesel, nem gyenge és talajt vesztett narkós vagy, hanem spirituális útkereső.
Az egész probléma addig tart, amíg él benned a remény valami nagynak a megtapasztalására. Amint ez megkopik, kezdesz rájönni, hogy a nagyszabású, csodálatos és felemelő spirituális élmények valahogy hasonlatosak a kellemes és sokszor éppoly felemelő alkoholos állapotokhoz. Egy rövid ideig nagyon jól érzed magad, de aztán mindig meg kell tapasztalnod az ellenkezőjét is. A spirituális szárnyalást tehát spirituális mélyrepülés követi. Nagyon sokszor voltam tanúja ennek a folyamatnak a tanítványaimnál.
Amikor a spirituális lenn és fenn már elég sokáig váltogatta egymást az életedben, kezdesz gyanakodni, hogy a nagyszabású élmények talán csupán az inga egyoldali kilengései, amelyeket törvényszerűen követ valami nagyon földközeli, nagyon kiábrándító tapasztalat. Lassan rájössz, hogy egyszerűen képtelenség az ingát szélső állapotban tartani – hiszen annak alapvető természete, hogy jobbra-balra leng.
Ezt a mozgást pedig nem állíthatod meg.
Ez tehát a kereső mechanizmusa, de ugyanakkor az „én” mechanizmusa is. Ez utóbbi ugyanis ellentétekben gondolkozik, és mindig a szélsőségeket keresi. Megpróbál fenntartani egy bizonyos állapotot a többi rovására. Az „én” a jót keresi, kergeti, és próbálja mindenáron elkerülni a rosszat. Mindaddig, amíg önazonosságod e szerint a mechanizmus szerint működik, nem leszel szabad – még akkor sem, ha éppen fenn vagy, ahonnan minden csodálatosnak tűnik. A szabadsággal tökéletesen összeegyeztethetetlen, hogy bármilyen állapotot megpróbálj fenntartani.
A tapasztalás lényege a mozgás, a változás, amely soha nem áll meg, akárcsak az óra mutatója.”
(Adyashanti: Az üresség tánca)

A blogon szereplő (majdnem) összes Függőség/kényszer témájú bejegyzés listája:


Várlak szeretettel az ÖnMunka tanfolyamokon, melyek mostanra egy rendszert alkotnak. Mindegyiknek megvan a helye, szerepe az öngyógyulásunkban. Hálás vagyok, ha találkozhatom Veled is:

1. Tanulj meg ÉREZNI: 2-napos Érzelmi Öngyógyító Alaptanfolyam (Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag), 2015. december 12-13. és 2016. január 30-31. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe

2. KÉRDŐJELEZD MEG! - Byron Katie Munka-módszere Alapcsomag, 2016. január 23-24. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe


3. A Sebzett Belső Gyermek Szégyenének és Bűntudatának Gyógyítása, Tematikus Kurzus, ÖnMunka haladóknak, hamarosan beépül az új Alapképzésbe. Részleteket itt találsz, klikk ide.

2015. november 2., hétfő

Ennyi Bátor és Őszinte Ember Egy Csoportban… Csoda




Az ÖnMunka blog nemrég volt 5 éves, és majdnem ennyi ideje működik a Facebook felületén egy zárt csoportunk. Zárt fórum azoknak, akik részt vettek valamilyen ÖnMunka tanfolyamon – ez a tagság előfeltétele. Ez azért fontos, mert így tudunk hasonló alapokra építkezni, és a mély belső folyamatainknak fényében kölcsönhatásba lépni egymással. Számomra ez a csoport igazi Érték és Ajándék, melynek máig lelkesen végzem mindenféle velejáróját. Hálás vagyok a FB-nak, hogy ezt ilyen interaktív formában lehetővé teszi, ezzel is támogat minket abban, hogy egy fantasztikus Emberekből álló közösség legyünk.

Múlt héten megkértem a tagokat, írjanak pár sort arról, miért is szeretik ezt a csoportot, mit ad nekik, mit kapnak tőle. Ők pedig írtak, én pedig sorba szerkesztettem ezeket a megosztásokat, hogy itt „kint” is lehessen némi ízelítőt kapni a „benti” lakhatásról. J. Hálás köszönet az Életnek Mindannyiótokért. <3

(Ha Te is szeretnél tag lenni nálunk, szeretettel látlak bármelyik ÖnMunka Tanfolyamon.)

Azért szeretem ezt a csoportot, mert látom, hogy nem vagyok egyedül; ami bennem zajlik, hasonló történetek futhatnak másokban is. Megerősít abban, hogy a bizalom megtart, a sebezhetőség az valóban erő. Ahogy egyre kevésbé hiszek a gondolataimnak és megyek bele az érzésekbe, az életem leegyszerűsödik, kapcsolataim rengeteget javultak, végre szeretem magam. Akkor is, ha idiótán viselkedem vagy meglátom valamelyik régen szégyellt tulajdonságom ismét. A többiek történetei emlékeztetnek, mennyivel több a hasonlóság, mint a különbség köztünk. Ennyi bátor és őszinte ember egy csoportban...csoda. És hála.

Ahol nincsen szégyellni való gondolat, és nem érzed úgy, hogy bárkinek meg kell felelni.

Imádom az itteni humort, ami a legkomolyabb/fájóbb témáknál is valahogy befurakodik. Nekem abban segít a csoport, hogy meglássam: segítséget kérni nem szégyen. És ha az ember kér, akkor itt megkapja a figyelmet/komolyságot/együttérzést, ami kell neki. Meg a vigaszt, a nevetést, konkrét tippeket, és tudományos-fantasztikus megtapasztalásokat, ha éppen úgy van. Őszinteséget, emberséget, és esendőséget tanulok tőletek. Nekem itt mindenki hős, aki megosztja a félelmeit, kétségeit, vagy éppen a boldogságát. Köszönöm Nektek, hogy mindig csak egy kattintásnyira vagytok. J Csoportölelés: *Group Hug*

Anditól annyi, de annyi szeretetet, elfogadást, és megértést kaptam mióta ismerem, mint a szüleimtől együttvéve sem. Tudom, hogy a jelenben élünk, de nekem remény is ez a csoport arra, hogy a gödörből a saját csillámos, kedves, álmodozós, felnőttes, BOLDOG hegytetőmre érhetek. És köszönöm neked Andi, hogy megosztottad a történetedet a depresszióról, mert nekem nagyon sokat jelent ismerni valakit, aki teljesen kijött belőle. És, és, és csak nagyon szeretlek és kész. J <3

Minden nap benézek ide, amióta csoporttag vagyok. Azelőtt a Blogodat olvastam, akkoriban csak magamban mondtam: „Igen, ezt nagyon jól megmondtad! Ez a cikk hű, de király volt!”  A tréningeden való részvétel után pedig részese lehetek még annak a folyamatos jelenlétnek, melyből erőt merítek, és szinten tarthatom azt a tudást, amit átadtál, és adsz azóta is. Egy halk like-kal pedig kinyilváníthatom, hogy itt voltam, olvastalak, nagyon tetszik. A többi csoporttag megnyilvánulása is ad nekem abból a nyüzsgésből, ami ezt a merőben csodás és megnyugtató, új szemléletet erősíti. Láthatom az arcotokat, gondolataitokat, érzéseiteket.  „Ami nagyon személyes, az nagyon általános.” (Carl Rogers) – olvastam ezt az idézetet egy általad ajánlott könyvben. Itt mindenkiben láthatom magamat is, itt nincs mitől tartani. Megérint ez a közösség.  Egyre inkább bontódik le bennem az az ún. „elkülönültség”-érzés, amivel sokan boldogtalanítjuk magunkat… A könyvek, programok, cikkek ajánlásával is segít a csoport abban, hogy tréningmentes időszakokban is edződjek, használjam a tanultakat Köszönöm!

Számomra nagyon értékes ajándék, ahogy a tagok meg tudnak nyílni és meg merik osztani velünk magukat. Nincs új gondolat... Rengetegszer felismerem a gondolataikban a saját gondolataimat. Nagyot nyíltam az elmúlt pár évben, mióta megismertem a Munkát és az Élő Önvizsgálatokat Anditól. Már nem rejtőzködöm, és sokkal nyíltabban tudok magamról mesélni, mint korábban. Egyelőre „csak” szemtől szembe, Andi tanfolyamain vagy otthon a családban és a barátaimmal. Még nem tartok ott, és lehet, hogy soha nem is fogok, hogy le is tudjam írni ide ezeket nyilvánosan a csoportba. Ezért különösen hálás vagyok érte, hogy mások merik. Imádom olvasni hogy kit mi foglalkoztat éppen, és szeretem a csoportban posztolt kérdéseket. Elgondolkoztatnak magamról, ha tudok, válaszolok, és nagy érdeklődéssel várom a többiek meglátásait is. A megosztásokból rengeteget tisztul az elmém. És nem utolsó sorban Andi, neked is nagyon hálás vagyok, amiért ilyen hűségesen kíséred a csoportot és megosztod velünk a tapasztalataidat. Mindig elámítasz a tiszta, érthető és intelligens válaszaiddal. <3

Mit ad a csoport? Az életembe nagy változásokat hozott, hogy megismerkedtem az ÖnMunka számomra csodás módszereivel. Emellett ajándékba kaptam olyan Embereket, akik itt vannak, bármilyen gondommal fordulok is feléjük. Írtam - írtuk többen már: a megtartó erő, ami a legtöbbet segít. Nekem biztosan. Az, hogy jöhetek, nyif-nyaf és brü-hü-hü... meghallgattok. Ha segítséget kérek, mindig kapok... és ha nem kérek, akkor is mondhatom. Együttérzés, támogatás, megtartás. <3 És olyan elfogadás és szeretés, ami mindig átlendít a rosszkedven. Puszi Mindenkinek!!!

Azért tartom különösen értékesnek a csopit, mert ebben a közösségben lehetőségünk van bármit megosztani magunkról, odafigyelni egymásra, kérni, ha szükségünk van valamire, adni, ha van olyanunk, ami másnak kell, megoszthatjuk az Önvizsgálatokban vagy bármi másban szerzett tapasztalatainkat, sokat tanulhatunk egymás bejegyzéseiből, kommentjeiből, jókat poénkodhatunk, ha arra támad kedvünk, bátoríthatjuk, akire ráfér. Az Önvizsgálatok és a Munka folyamatában szerzett élmények tesznek minket ilyen közösséggé. Köszönöm, Andi, hogy az életeddel mutatsz példát az önmagunkhoz és egymáshoz való kíváncsi, szeretetteli odafordulásra!

Minden nap ide látogatok. J Olyan, mint egy IGAZI OTTHON, ahol őszintén elmondhatom a problémám, nem lesz belőle pletyka nincs kioktatás, biztonságot adó és támogató azon az úton, amin elindultam. Andrea, külön köszönet azért a megtisztelő figyelemért, amivel hozzászólsz, segítesz mindenkinek. <3 Hálás köszönet, hogy itt lehetek!

Minden nap benézek ide, mert nagyon sok támogatást kapok itt ahhoz, hogy rálássak, és megértsek ilyen-olyan működéseimet. Nagyon sokat tanultam tőletek és fejlődtem általatok. Szuperek az írások, ez a nyitottság és a humor. Andi, hálás köszönetem a munkásságodért. <3 Misi, neked pedig a türelmedért. <3

Én is jövök majdnem mindennap. J És most előkerestem a szülinapos poszt környékéről, hogy akkor mit írtam - most is érvényes! „Ma reggel fogalmaztam meg magamnak sokadjára, hogy milyen jó, hogy van ez a csopi, hogy itt mennyi elfogadást és szeretetet és okosságot olvasok, hogy itt megélem a közösséghez tartozást, ami olyan közösség, hogy nem is ismerem a tagjait, csak párat személyesen, és ez mekkora ajándék. Mert bizonyos dolgokat épelméjű, intelligens módon csak itt tudok megvitatni. Mert ha kiírom az üzifalamra, akkor az ismerőseim között is vannak olyanok, akik sportot űznek az akadékoskodásból, hát még, ha egy nyílt fórumon tenném ugyanezt. És milyen szomorú, hogy csak bizonyos képzés után tudnak az emberek trollkodás nélkül viselkedni…” <3 Most újat nem is tudok írni, eléggé mélyrepülésben vagyok, de ebben a csoportban az is jó, hogy erről most nem kell beszélnem, ha nem akarok. (De most már beszéltem róla, hogy nem akarok beszélni róla, haladás…) J

Régen minden szabad percemben itt lógtam, eszméletlenek voltak az éjszakai ökörködések. Mára (az akkori lelkes tagokkal együtt) ezek eltűntek. Ritkábban nézek be, de nagyon jó, hogy itt lehetek hülye, nyafogós, agresszív, bármilyen, amit más csoportokban, vagy a való világban nem feltétlenül tehetek meg, és ezért senki nem szól rám. Megértést, figyelmet, ötleteket lehet kapni Tőled, Andika, és a többi tagtól is, bármilyen témát is dobok be. Szóval nagyon jó hogy itt vagyunk. J

Nekem olyan, mint azok a dobozok a falon, aminek az üvegére az van írva: „Végszükség esetén törd be”. És ott van valami, ami az utsó pillanatban megment...

A múltkor tök jól leírtam, nem jut jobb eszembe: Azért szeretem ezt a csoportot, mert „csak” megtart. Nem mentjük meg egymást, nem adunk tanácsot, nem kritizálunk, nem avatkozunk bele a másik életébe, de itt vagyunk egymásnak. Csak akkor adunk „tanácsot”, ha arra vonatkozó kérdés van, hogy egy bizonyos helyzetet hogyan nézzünk meg ÖnMunkásan. Ugyanakkor itt tényleg bármit el lehet mondani - ki mit vállal fel. És persze mindennek van egy olyan hozadéka is, hogy néhány beszélgetés oltári röhögéssel ér véget. Kicsit olyan ez, mint egy nagy család, és én otthonosan érzem magam itt. Köszönöm Nektek. Nyálnyálnyál. J <3

Rájöttem, miért szeretek itt lenni ebben a csoportban. Az őszinteség, önmagunk megmutatása miatt, és hogy mindaz, ami feltárul, az rendben van.

Hogy miért szeretem, tartom értékesnek a csoportot? Mert azt érzem, hogy biztonságos tér nyitott, elfogadó tagokkal ez a közösség. Nem találtam másutt ilyet. Megható az, hogy igazán mély megnyílások vannak, és akár én is lehetnék. Gyakran érzem azt, mintha helyettem posztolná valaki, mert épp hasonlót élek meg. Hát ezért. J

Elindított, segít nyitottabbá, jelenlevőbbé, őszintébbé lenni az életemben és abban, hogy egyre közelebb kerüljek önmagamhoz.

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, melyik gombomat nyomogatod éppen? J

Egy korábbi bejegyzés hasonló témában, ezt is érdemes elolvasni:
Fogjuk Egymás Kezét - Köszönet a Csoportnak

Várlak szeretettel az ÖnMunka tanfolyamokon, melyek mostanra egy rendszert alkotnak. Mindegyiknek megvan a helye, szerepe az öngyógyulásunkban. Hálás vagyok, ha találkozhatom Veled is:



1. Tanulj meg ÉREZNI: 2-napos Érzelmi Öngyógyító Alaptanfolyam (Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag), 2015. december 12-13. és 2016. január 30-31. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe

2. KÉRDŐJELEZD MEG! - Byron Katie Munka-módszere Alapcsomag, 2016. január 9-10. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe

3. A Sebzett Belső Gyermek Szégyenének és Bűntudatának Gyógyítása, Tematikus Kurzus, ÖnMunka haladóknak, hamarosan beépül az új Alapképzésbe. Részleteket itt találsz, klikk ide.





2015. október 20., kedd

A Legfontosabb és Legegyszerűbb Kulcs az Életedhez - Tényleg



Elcsépeltnek tűnhet a cím ezzel a legfontosabb kulccsal, tudom, de tarts velem, kérlek. Életem utóbbi 10 évének ön-utazása és a 6 évnyi, sok-sok emberrel történő mély és intenzív találkozás mégis egyetlen tényezőre hegyezte ki a figyelmemet. Ennek a tényezőnek a mély megértése és átélése hihetetlen erejű. Ugyanakkor azt is látom és tapasztalom, hogy az emberek nem értik meg ennek a jelentőségét, pedig szinte csak erről írok évek óta itt a blogon (érdemes visszaolvasni), és ezt tanuljuk, gyakoroljuk mind a tréningjeimen, mind pedig az egyéni konzultációkon. Amiért nem értjük meg ezt sem elsőre, sem sokadikra az az, hogy zsigeri ellenállásra, kényszeres változtatásra és elmenekülésre kondicionálódtunk, és ez így van rendjén. Úgy tűnik, ez az „üzemi beállításunk”, aminek szintén megvan az értelme, de ez a bejegyzés most nem erről szól. Ez a bejegyzés az ÉRZÉSEK TELJES ÁTÉRZÉSÉRŐL szól. Ez a legfontosabb és legegyszerűbb kulcs önmagadhoz és az életedhez. Olvass tovább, kérlek, mert tényleg az ÉLETED, az életminőséged múlik ezen!

AMIT NEM ÉRZEL ÁT TELJESEN, AZT NEM TUDOD MEGGYÓGYÍTANI!

Ahogy a nevében is benne van az érzelem, az érzés, az érzet arra való, hogy ÉREZZÜK. Erre lett kitalálva. Mi pedig egész életünkben az ellenkezőjét gyakoroljuk: elfojtani, elnyomni, elmenekülni tanulunk meg az érzéseinktől, mindenféle okokból kifolyólag. Már a szüleink is így csinálták és az előttük levő generációk is. Nem volt kitől máshogy megtanulnunk, így pedig mostani, felnőtt életünkre marad ez a feladat számunkra.

AMIT NEM ÉRZEL ÁT TELJESEN, AZ BERAGAD AZ ENERGETIKAI RENDSZEREDBE.

Az érzelmi energiák úgy lettek kitalálva, hogy ha csupán csak energiaként képesek vagyunk őket átélni, átérezni, akkor 15-20 másodperc alatt áthaladnak. A „csak energiaként” azt jelenti, hogy mindenféle hozzájuk tapadó gondolattól, címkétől, ítélettől mentesen, teljes fizikai valójukban érezzük át őket. És ez az, amit sosem tudtunk így megélni, a kezdetektől fogva megcímkéződtek, elítélődtek, így aztán eltolásra kerültek ezek az energiák. Ennek következtében pedig beragadtak a testbe, azokkal az emlékekkel együtt, melyekhez hozzákötődtek. Ezért fájunk még mindig, és egész életünkben ettől a fájdalomtól menekülünk, ki milyen módon.

Látok többé vagy kevésbé kétségbeesett keresőket, akik menekülnek az életüktől. Tanfolyamról-tanfolyamra járnak, tanítóról-tanítóra repülnek, könyvről-könyvre lapoznak és falnak, mindeközben reménykednek, hogy majd most már végre abbamarad a fájás, a szenvedés, a diszkomfort. És az élet egy nagy habostortává változik. Majd eljön a „megvilágosodás”, soha többé nem lesznek „negatív” gondolataik, megtalálják az „életfeladatukat”, rábukkannak a Nagy Ő-re, létrehozzák a harmonikus családot, lefogynak és úgy is maradnak örökre, meggyógyulnak és soha többé nem lesznek már betegek, sikerül megreformálniuk az anyukájukat/apukájukat/párjukat/xy-t, szinte a végtelenségig lehet folytatni a sort. A közös mindegyikben az „igazi” élet, a „boldogság” jövőbe történő kihelyezése, ez által a jelen élet elutasítása. Illetve a boldogság/beteljesedés/megérkezés valamilyen külső tényezőtől/embertől való függése, még ha az első ránézésre belsőnek tűnik is.

Azt tanultuk meg, hogy szinte soha ne legyünk elégedettek azzal, amit az élet iderak nekünk. Ennek következtében folyamatosan erőszakoljuk az életet, a másik embert és saját magunkat is. Ostorral csapkodjuk, hogy LEGYEN MÁR OLYAN, AMILYET ÉN AKAROK! ADJA MÁR MEG NEKEM, AMI NEKEM JÁR! HISZ MÁR ANNYIT SZENVEDTEM! Kutya kötelessége most már megadni mindazt, amire vágyom és elvenni végre a fájdalmamat! Hál’ Istennek az Élet ennél sokkal bölcsebb… :) Sokkal jobban tudja, mire is van valójában szükségünk.

Valójában pedig olyasmiket akarunk ÁLLANDÓSÍTANI, amik nem úgy vannak kitalálva. Ha az életet, amilyennek érzékeljük, a legalapvetőbb alapelemeire bontjuk, akkor csak ÁLLANDÓTLAN ún. jelenségeket találunk. Gondolatokat (képek és szavak formájában), érzelmi energiákat, testi érzeteket, állapotokat. (Ezt tárgyalja Scott Kiloby Élő Felismerés című könyve nagyon részletesen és ezen alapszanak az Élő Önvizsgálatok.) Minden emberi megtapasztalásunk ezekből áll össze, mindannyiunknak épp azzá, ami a személyes élettörténetéből fakad. Vagyis, amikor zajlik az életünk, akkor az éppen történő „valamire” rávetülnek az azt értelmező gondolataink (képek és szavak formájában, mind-mind a múltbéli kondicionáltságunkból fakadóan, soha sem frissen), illetve az ezekhez korábban hozzátapadt érzelmek, illetve a velük járó testi érzetek. Ezekből áll össze a „tapasztalásunk”. És ami a tapasztalásunk fizikai része, az az ÉRZÉS a testben. Amíg ettől menekülünk, addig egész életünkben lesz mitől menekülni, és a múlt sebei sem tudnak begyógyulni. És ez az, ami nem tud addig nyilvánvalóvá válni, amíg valóban át nem megy valakinek. ami pedig CSAK GYAKORLATI ÚTON tud megtörténni. Amíg csak olvasunk az érzelmekről és az érzésekről, addig semmi valódi megtapasztalásunk nincsen a működésükről. Ezért is nem lehet ezt valójában megérteni. Csak megtapasztalni. Ehhez pedig a legtöbbeknek segítségre van szükségük, mert tényleg fogalmuk sincsen, hogyan is kell ezt csinálni. Ráadásul a legtöbb módszer is arról szól, hogyan alakítsuk át a „negatív” érzéseinket „pozitívvá”. Zsákutca. Elkerülés- és menekülés-fenntartás.

Mostanra az egész ÖnMunka módszertan úgy van összerakva, kitalálva, hogy ezt segítsen megélni, megtapasztalni. Az egyéni konzultációk ezért nagyon fontosak a csomagokban, mert azokban a folyamatokban végig tudlak kísérni, benne tartani az érzésekben, amikor kimenekülnél, így biztonságot kezdesz el találni a testedben. Gyönyörűséges, amikor ez végre megengedődik valakinek, és zsigerileg felismeri, hogy egész életében ETTŐL menekült. Az érzéstől, ami épp a testében zajlik. És igen, az érzés lehet fájdalmas, kellemetlen, és ezért szükséges a rendszeres gyakorlás. Gondolj bele, hány éve gyakorolod a nem-érzést, elfojtást, elkerülést, önzsibbasztást. Türelmes, kíváncsi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy valami ÚJAT TANULHASS MEG. Mintha egy teljesen új nyelvet tanulnál, ennek időre van szüksége.

Minden ÖnMunka tanfolyamon mélyítjük mindezt a tapasztalást. Illetve a gondolatainktól való menekülést is felismerjük, és gyakoroljuk, hogyan bánjunk velük is szeretetteljesen. Mert szegénykékkel, velük sincsen semmi gond. :)

Figyelmedbe ajánlom az alábbi bejegyzéseket, és úgy általában érdemes visszaolvasni a blogon, mostanra kb. 400 poszt van fent, elképesztő mennyiségű kincsecske.

Várlak szeretettel az ÖnMunka tanfolyamokon, melyek mostanra egy rendszert alkotnak. Mindegyiknek megvan a helye, szerepe az öngyógyulásunkban. Hálás vagyok, ha találkozhatom Veled is:

1. Tanulj meg ÉREZNI: 2-napos Érzelmi Öngyógyító Alaptanfolyam (Scott Kiloby Élő Önvizsgálatok Alapcsomag), 2015. december 12-13. és 2016. január 30-31. - Ebben a formában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe

2. KÉRDŐJELEZD MEG! - Byron Katie Munka-módszere Alapcsomag, 2016. január 9-10. - Ebben a fromában utoljára, hamarosan beépül az új Alapképzésbe

3. A Sebzett Belső Gyermek Szégyenének és Bűntudatának Gyógyítása, Tematikus Kurzus, ÖnMunka haladóknak, hamarosan beépül az új Alapképzésbe. Részleteket itt találsz, klikk ide.