2015. május 26., kedd

Neked Vannak Határaid? - Lelki Én-Határaink 1.



„Életünk számos zavara és konfliktusa a határok hiányával összefüggő problémákban gyökerezik. Egyértelmű határok híján az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük szabadságunkat, hagyjuk, hogy mások irányítsanak minket, nem értékrendünk, hanem félelmeink, bűntudatunk vagy hiányérzetünk alapján hozunk döntéseket... Ha tudjuk, hol húzódnak a határaink, világossá válik, hogy mi az, amiért felelősséggel tartozunk, és mi az, amiért nem, így hatékonyabban használhatjuk erőforrásainkat, és képesek leszünk arra, hogy jól működő és egészséges kapcsolatokat hozzunk létre, és ápoljunk.” (Dr. Henry Cloud és dr. John Townsend: Határaink)

Az ún. határproblémák minden szinten és területen átszövik életünket. Nem találkoztam még olyan klienssel az elmúlt években, akinek teljesen ép, egészséges határai lettek volna, és én is a kifejezetten gyenge én-határú emberek közé tartoztam. Ez nem hiba, hanem olyasvalami, amivel érdemes tisztában lennünk és foglalkoznunk. Legtöbbünk számára ez is teljesen tisztázatlan, tudatosítatlan, kialakulatlan én-terület; különböző okokból kifolyólag nem volt lehetőségünk egészséges én-határokat megtanulnunk és kialakítanunk. Én-határaink gyengesége illetve akár teljes hiánya gyermekkorunktól kíséri életünket, rengeteg problémát okozva kapcsolatainkban és az önmagunkkal való viszonyban is. Jó hír, hogy a határaink tudatosítása és meghúzása felnőtt korban is pótolható, sőt pótolandó - bár nem kevés munkával jár, annyira beleszoktunk a határok nélküli működéseinkbe.

A témának egy amerikai szerző páros - Dr. Henry Cloud és dr. John Townsend - teljes könyvsorozatot szentelt, ezek közül az első a Határaink címet viseli. Nagy szeretettel ajánlom figyelmetekbe, rengeteg mindent tisztába tesz. Gyakorlati „határhúzó” eszközként pedig csodásan illeszkedik ide az ÖnMunka eszköztára.

Néhány bejegyzésben szeretnék az én-határaink kérdéskörrel foglalkozni, tartsatok velem, érdemes. Elsőként egy részlet a Határaink című könyvből, majd további bejegyzésekkel jövök a témában, érdemes lesz visszalátogatni.

Hol a határ?

Egyszer egy huszonöt éves fiatalember szülei kerestek fel, és azzal a gyakran hallott kéréssel fordultak hozzám, hogy „javítsam meg” a fiukat, Billt. Amikor megkérdeztem, hol van Bill, azt felelték, nem akart eljönni.
- Miért? – kérdeztem.
- Úgy gondolja, hogy neki nincs semmi problémája – válaszolták.
- Talán igaza van – feleltem, amivel megleptem őket. – Meséljenek róla!

Problémák egész sorát mondták el, melyek már nagyon korán elkezdődtek. Bill sosem volt elég jó a szemükben. Az utóbbi években drogproblémák jelentkeztek nála, és semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy tanuljon vagy dolgozni kezdjen.

Látszott a szülőkön, hogy nagyon szeretik a fiukat, és fáj a szívük az életmódja miatt. Mindent megpróbáltak annak érdekében, hogy megváltozzon és felelősségteljes életet éljen, ám kísérleteik sorra csődöt mondtak. Bill nem szokott le a drogról, került minden felelősségvállalást, és kétes társaságba járt.

Elmondták, hogy mindent megadtak neki, amire csak szüksége volt. Amíg iskolába járt, bőséges zsebpénzt kapott, hogy „ne kelljen dolgoznia, és maradjon ideje a tanulásra és barátokra”. Amikor kibukott az egyik iskolából vagy nem járt be az órákra, szülei beíratták egy másik iskolába, „ahol talán jobb lesz neki”.

Miután meghallgattam őket, ezt mondtam: - Azt hiszem, a fiuknak igaza van. Neki valóban nincsenek problémái.

Egy teljes percig hitetlenkedve bámultak rám. Végül az apa ezt mondta: - Jól hallottam? Azt mondja, hogy nincsenek problémái?

- Így van – válaszoltam. – Nem neki vannak problémái, hanem önöknek. Végül is bármit megtehet, amit csak akar, nincs semmi gondja. Önök fizetnek, aggódnak, terveznek és energiát fektetnek abba, hogy a fiuk élete előrébb jusson. Neki nincsenek problémái, mert önök átvették tőle. Ezek a problémák mind rá tartoznának, de ahogyan a dolgok most állnak, az önök vállát nyomják. Ha akarják, segíthetek önöknek, hogy utána segíthessenek a fiuknak, hogy legyenek problémái.

Először úgy néztek rám, mintha megőrültem volna.
- Hogy érti, hogy segítsünk neki, hogy legyenek problémái? – kérdezte az anya.
- Nos – magyaráztam -, azt gondolom, a megoldás erre a problémára az lenne, ha tisztáznák a határokat, hogy az ő tettei neki okozzanak problémát, ne önöknek.
- Mit ért határokon? – kérdezte az apa.
- Tegyük fel, hogy a fia egy olyan szomszéd, aki sosem öntözi a kertjét. De amikor ön bekapcsolja az öntözőberendezését, a víz az ő kertjébe hullik. Az ön kertjében már kezd a fű kiszáradni és kiégni, de amikor Bill lenéz a zöld gyepre a saját kertjében, ezt mondhatja: „Az én kertem rendben van.” Ilyen a fia élete is. Nem tanul, nem tervez, és nem dolgozik, mégis kényelmes otthona, sok pénze és minden olyan joga megvan, ami annak a családtagnak járna, aki kiveszi a részét a feladatokból. Ha pontosabban kijelölnék saját területük határait, ha megjavítanák az öntözőrendszert, hogy a víz a saját kertjüket öntözze, akkor Bill kertje kiszáradna. Talán egy idő után ez zavarni kezdené. Ahogyan most állnak a dolgok, ő felelőtlen és boldog, önök pedig felelősségteljesek és boldogtalanok. A határvonalak tisztázása megoldás lenne. Szükségük van egy kerítésre, hogy a fiuk problémáit kizárják a kertjükből, és azok az övébe kerüljenek – oda, ahova tartoznak.
- Nem túl kegyetlen dolog csak úgy abbahagyni a segítségnyújtást? – kérdezte az apa?
- A segítség segített rajta? – kérdeztem.

A pillantása elárulta, hogy kezdi érteni, miről van szó.


Láthatatlan birtokhatárok és felelősség

A fizikai világban a határok jól észrevehetőek: kerítések, jelzőtáblák, falak, villanypásztor, ápolt kertek vagy sövények figyelmeztetnek rájuk. Mind ugyanazt az üzenetet hordozzák: ITT KEZDŐDIK A BIRTOKOM. Az ingatlan tulajdonosa jogilag felelős azért, ami a tulajdonában lévő területen történik. A nem tulajdonosok nem felelősek ezért.

A fizikai határok a látható birtokhatárt jelölik, amiért valaki felelősséggel tartozik. Bárki elmehet a földhivatalba, és megtudhatja, hogy pontosan hol húzódnak ezek a felelősséghatárok, és kit kell felhívni szükség esetén. A lelki világban a határok ugyanilyen valóságosak, de nehezebb őket felismerni. Fontos, hogy meghatározzuk és tudatosítsuk láthatatlan határvonalainkat, mint valóságosan létező határokat, melyek meghatározzák, kik vagyunk, és segítenek abban, hogy vigyázzunk magunkra.


Én és nem én

A határok meghatároznak minket, azaz kijelölik énünk határait. Megmutatják, hol végződünk mi, és hol kezdődnek mások – s így önmagunk birtoklásának érzését alakítják ki bennünk.

Ha tudjuk, meddig tart tulajdonunk, és miért tartozunk felelősséggel, akkor szabadnak érezhetjük magunkat. Kertünk határai között szabadon tehetünk bármit, amit szeretnénk. Ha felelősséget vállalunk az életünkért, számos lehetőség megnyílik előttünk. Ellenben ha nem „birtokoljuk” az életünket, akkor a lehetőségeink nagyon beszűkülnek.

Képzeljük el, milyen zavarba ejtő lenne, ha valaki azt mondaná nekünk: „Őrizd a birtokot szorgalmasan, mert téged teszlek felelőssé azért, ami itt történik!” – ám nem mutatná meg a birtok határait, vagy nem biztosítaná az eszközöket, melyekkel megvédhetjük a birtokot. Ez nem csak zavaró, de akár veszélyes is lenne.

Pontosan ez történik velünk érzelmi és lelki téren. Isten tervezett egy világot, ahol mindannyian a „bensőnkben” élünk, vagyis mi lakjuk a lelkünket, és mi vagyunk a felelősek azért, hogy milyenné válunk. Ránk tartozik mindaz, ami a lelkünkben van, és a világos határok segítenek abban, hogy meghatározzuk, mi tartozik ide. Sok fájdalom vár ránk, ha nem vagyunk tisztában a határainkkal.

Azon túl, hogy a határok megmutatják, miért vagyunk felelősek és miért nem, azt is segítenek meghatározni, hogy mi tartozik ránk, és mi az, amiért nem vagyunk felelősek. Például nem vagyunk felelősek másokért. Sehol nincs megírva, hogy másokat irányítsunk, mégis rengeteg időt és energiát fektetünk ebbe!


A jót be, a rosszat ki

A határok segítenek a saját tulajdonunk felismerésében, és abban, hogy gondoskodjunk róla. Kerítésünkön belül kell tartanunk azokat a dolgokat, amelyek építenek minket, és kívül kell tartanunk azokat, amelyek ártanak nekünk. Határaink tehát segítenek a jót benntartani és a rosszat kizárni, azaz őrizni a kincseinket.

Előfordul, hogy a rossz dolgok vannak belül és a jó dolgok kívül. Ezekben az esetekben képesnek kell lennünk arra, hogy megnyissuk a határainkat annak érdekében, hogy beengedjük a jót és kiengedjük a rosszat. Más szóval, a kerítésünkön kapuknak is kell lenniük. Ha például fájdalmat találunk magunkban, meg kell nyílnunk, hogy meggyógyulhassunk. Ugyanígy, ha a jó kívül van, meg kell nyitnunk a kapukat és be kell engednünk. Gyakran azért nélkülözünk, mert elzárkózunk a másoktól érkező jó dolgok elől.
A határok tehát nem falak. Nem arra valók, hogy elzárjuk magunkat másoktól, hanem segítik, hogyan legyünk közösségben másokkal. Minden közösségben minden egyes tagnak megvan a saját területe és tulajdona. Fontos, hogy a határaink eléggé erősek, ugyanakkor átjárhatóak legyenek.

Azok, akiket gyerekkorukban bántalmaztak, gyakran megfordítják a határok szerepét: bent tartják a rosszat és kirekesztik a jót. Maryt gyerekkorában bántalmazta az apja. Nem tanult meg megfelelő határokat kialakítani, így bezárkózott, magába zárta a fájdalmat. Nem nyílt meg, hogy kifejezze a fájdalmát és megszabaduljon tőle. Nem nyílt meg arra sem, hogy gyógyulása érdekében segítséget fogadjon el. Sőt hagyta, hogy mások folyamatosan még több fájdalmat öntsenek a lelkébe. Mikor végül rászánta magát, hogy segítséget kérjen, már túl sok fájdalmat hordozott. Neki meg kellett fordítania határai működési irányát. Kerítésekre volt szüksége, rajta kapukra, melyek elég erősek ahhoz, hogy kiengedjék a lelki fájdalmát, kizárják a további fájdalmat, illetve beengedjék a jót, amire kétségbeesetten vágyott.
(Részlet Dr. Henry Cloud és dr. John Townsend: Határaink című könyvéből)

Ajánlom még elolvasásra ezt a bejegyzést: Tiszta, Sebezhető, Empatikus Kommunikáció Önmagaddal és Másokkal

És várlak szeretettel az ÖnMunka Alapcsomagon vagy Egyéni konzultációs folyamatban, ahol sok mindet tisztázhatsz, tudatosíthatsz és változtathatsz magadban a határaiddal kapcsolatosan is:

ÖnMunka Tanfolyamok folyamatosan indulnak, a részletekért kattints ide.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése