2012. május 15., kedd

A Félelmeim Elolvadtak, Mint Csokimaci a Szaharában




Összegyűjtöttem néhány ÖnMunkás visszajelzést, élmény-megosztást, szeretettel ajánlom őket figyelmetekbe. Fontosnak tartom újra hangsúlyozni, hogy mindenkinél máshogy, más tempóban, más intenzitással, más hangsúlyokkal zajlik a változás. Ne hasonlítgasd magadat másokhoz, ne várd, hogy veled is ugyanaz történjen, mint velük. Hisz úgyis csak történeted lehet arról, bennük mi is zajlik.

Foglalkozz ÖnMagaddal, elvárás nélkül, kíváncsian, és végezd a Munkát.

MINT CSOKIMACI A SZAHARÁBAN

A legfélelmetesebb, legnyomasztóbb élményeimmel tudtam a 3-napos elvonuláson a Munkám során szembenézni. Az egyik gyakorlatunk alkalmával került erre a sor.

Az évek során sokféle módszerrel (különféle pszichoterápiás csoportokban; pszichodráma, tranzakció analízis, családfelállítás, NLP, encounter, NBSR tréning) megnéztem (a munka során is előjött) félelmeimet, és most itt a munkacsoportban meglepődtem, hogy mennyire hatékonyan, erős katarzisokkal képes ez a módszer (a MUNKA) feloldani az említett félelmeimet.

Az eredetileg szörnyűnek, borzasztónak tartott traumák, félelmek először erős elérzékenyülést váltottak ki belőlem, majd úgy olvadtak el a Munka során (különösen a megfordítások hatására), mint csokoládé-maci a Szaharában, mintha nem is lettek volna, sőt nevetségessé váltak, jót lehetett rajtuk hahotázni.

Ezt a kettős katarzist, a könnyek, és szomorúság, majd hosszú jóízű nevetés kettősségét szinte mindég átéltem itt a félelmeimmel való munkám során.

Így utólag is úgy érzem, hogy gyakran a sokféle pszichoterápiákban eljutottam egy határig, ami nagyon kellemes volt, mert jobban éreztem magam, de csak ritkán tapasztaltam meg a félelem ilyen erős polaritását, nevetségessé válását, paradox mivoltát.

Amikor a többiekkel együtt is szó szerint ki lehet röhögni a nyavalyámat.
Ez mindennél felszabadítóbb!
Könnyesre nevetni magunkat saját magunkon, és érezni, hogy a fenébe, hát ezen aggódtam annyit életem során?

Nagy Gábor (pszichológus)

EZER KILÓVAL KÖNNYEBBEN

Hogy milyen volt az alapozó? Nem úgy jöttem el, ahogy odamentem, nem azt mondtam, amit hittem, hogy majd mondok... és mégis sokkal inkább magam vagyok… és ezer kilóval könnyebben!! Köszi mindenkinek és magamnak! E.

PÁRATLAN GYORSASÁG

Kedves Andi!

Minden túlzás nélkül egy csoda volt ez a hét vége. A filozófia, amin az egész alapul nyilván ismerős számomra, hiszen ebben élek, ezzel dolgozom én is. Viszont az a gyorsaság, amivel ez a módszer működik az páratlan. Ilyennel még nem találkoztam, pedig jó néhány önismereti csoportban részt vettem már.

Én a humanisztikus asztrológiai szemlélettel dolgozom és itt pont arról van szó, hogy különböző én-állapotok vannak bennünk és ezeknek is vannak pozitív és negatív megélési módjai és nyilván az egyéntől függ, hogy számára mi a pozitív és mi nem az. Viszont ha nem integráljuk be a személyiségünkbe a szerintünk negatívat, akkor annak a "de jó lenne ha" aspektusát sem tudjuk megélni. Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy mi az a leghatékonyabb módszer, amivel mindenki pillanatok alatt rálát arra, hogy milyen szüksége is van pont azokra az emberekre, akiket akkor szeretne látni, amikor a háta közepét. És persze a betegségekkel is hasonlóan működünk. De hogy mondjam azt, hogy békélj meg vele anélkül, hogy a kliens teljesen jogosan hülyének nézne, és még rossz híremet is keltené. És tessék, az ölembe pottyant a megoldás.

Tetszett még, hogy úgy ültünk, feküdünk, ittunk, pisiltünk, ahogy szükségünk volt rá. Ez a lazaság nagyon szuper. A kedvességed, az empátiád pedig hab a tortán.

Nagyon köszönöm, hogy ezt az élményt megtapasztalhattam és eredménnyel alkalmazhatom a saját életemben is és a munkám területén is.
Kati

EGYRE NYITOTTABBAN

Szia kedves Andi!

Végre gép elé ültem, és leírom Neked a hétvégi ismétlőként átélt élményeimet.
Először is hatalmas élmény volt látni, ahogyan másokkal dolgozol… Milyen nagy ereje is van a szavaknak. Milyen szépen vissza tudod terelni, amikor valaki  csak a történetét nyomja, és hogyan mutatod meg a hiedelem gyökerét.

Októberben, amikor én voltam az Alaptanfolyamon, úgy érzem elkezdődött az elmém megnyílása. Nem ment könnyen. Erős hiedelmeket vittem, és utána napokig emésztgettem, amiket mondtál, és amik feljöttek. A többiek munkája teljesen idegen volt számomra. Időközben elolvastam a könyveket, a blogodat is, és nagyon szeretem és a csoportot is rendszeresen visszaolvasni a facebook-on. Nyilván ezek is segítettek az elme nyitogatásában.  Nagyon tetszik az ÖnMunka, és már könnyebb vagyok néhány történettel.

Ezen a hétvégén már talán nyitottabb elmével figyelhettem mi történik, és csodálatos volt. Csodálatos volt, mert megtaláltam a saját történeteim a többiekében, és a késztetést is megkaptam,  hogy ezekre ránézzek. Fantasztikus volt látni, hogy hogyan változtak a résztvevők. És jó volt azt is látni, hogy néhány történetet már nem hiszek el, de tudom, hogy én is onnan jöttem, hogy elhittem.

Úgy érzem, hogy a szavaid is nyitottabb elmére találtak, és mintha teljesen más tudatossággal hallgattalak volna. Szuper volt az a megtapasztalás. Sokat tanultam általa.
Jó volt újra elolvasni az első jóvátevő levelemet, és jó volt újabbat írni. Szeretem a levélírást, és nem emlékeztem, hogy ezt minden ítélkező lap után meg lehetne írni.  De mivel tetszik, párszor írtam már.

Nagyon elfáradtam mind a két nap, és ez is olyan jó volt. Feladódott néhány dolog és végtelenül hálás vagyok neked a megtapasztalásaimért.

Szerencsés vagyok (mintha lenne szerencse és véletlen), hogy rám talált ez a módszert, és megadtam magamnak az esélyt, hogy éljek vele. Neked köszönöm a Te részed ebben. Várom, hogy mehessek a tematikusra, és a három napos elvonulást is mindenféleképpen meg szeretném tapasztalni.

Szép napot, és nagyon szeretem az idézeteket is, amiket felteszel, sokszor betalál, mostanában főleg, a telefonomon szoktam olvasni, többször visszatérek egy nap rá. (Persze csak addig, amíg a  gépre le nem töltöm a leveleim, de utána is visszaküldök néhányat magamnak. ) Szóval ezt is köszi.

Szeretettel, I.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése